II. világháború 1938. nov. 2-án meghozták az I. bécsi döntést. Ennek megfelelôen Magyarország birtokba vette a Felvidéket. Teleki Pál arra törekedett, hogy Magyarország a fegyveres semlegesség politikájával kimaradjon a világháborúból, és katonai erejét ôrizze meg a háború utáni rendezés idejére. Ezért a nyugati hatalmak jóindulatának megnyerése érdekében -Horthy beleegyezésével- ígéretet tett a brit kormánynak, hogy Magyarország nem adja fel semlegességét. Ha pedig „német csapatok lépnének Magyarország területére, a magyar kormány ellenállást fog tanúsítani”. Ennek megfelelôen Teleki 1939 szeptemberében elutasította azt a berlini kérést, hogy a kassai vasútvonalon német csapatokat szállíthassanak Lengyelországba. E döntés következtében nyitva maradt a magyar-lengyel határ, így lehetôvé vált, hogy több mint 100 ezer lengyel (fôként katona) meneküljön hazánkba, akiknek többsége továbbutazott nyugatra és folytatta harcát a németek ellen, a nálunk maradottak pedig második hazára leltek. A németek Magyarország lengyelbarátságára hadianyag-szállításaik leállításával válaszoltak, hatékonyan akadályozva ezzel a magyar honvédség felkészülését. Jellemző, hogy Teleki és környezete 1939 nyarától egy emigrációs magyar kormány esélyét fontolgatta, és ennek anyagi megalapozására 1940 tavaszán 5 millió dollárt helyezett el az Egyesült Államokban. Az összeget azonban nemsokára visszavonták. Az 1940. aug. 30.-i második bécsi döntés értelmében Magyarország megkapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 2,4 millió lakossal, amelybôl 1 millió volt román. Dél-Erdélyben 400 ezer magyar maradt. A magyar csapatok bevonultak Erdélybe (szept. 5. Szatmárnémeti, szept. 6. Nagyvárad, szept. 8. Királyhágó, szept. 9. tűzharcokra kerül sor, szept. 11. Kolozsvár, szept. 13. bevonulás vége). Komolyabb fegyveres összecsapások nem voltak. 1940. dec. 12-én Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerzôdést írt alá. Teleki Pál békés revíziót akart, reálpolitikát folytatott: tudta, hogy nem maradhat független, ezért elfogadta a németek szövetségét, de katonailag semleges maradt. November 20-án Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez.

Hitler a Jugoszlávia elleni támadáshoz át akart vonulni Magyarországon, és nyomatékosan felkérte Telekit, hogy támogassa a támadást katonailag is. Horthy igent mondott Hitler ajánlatára, Teleki azonban világosan látta, hogy e lépéssel Magyarország a náci birodalom csatlósává válik. Balsejtelmeit növelte a londoni követ jelentése, miszerint Nagy-Britannia -Magyarország részvétele esetére- kilátásba helyezi a maga és szövetségesei hadüzenetét is. Ebben a helyzetben Teleki nem tudott mit csinálni, 1941. ápr. 3-án öngyilkos lett. Április 4-én Bárdossy Lászlót nevezték ki miniszterelnöknek.
A jugoszláv állam széthullása után a magyar királyi honvédség alakulatai 1941. április 11-én átlépték a trianoni határt. Ezzel Magyarország a II. világháború hadviselô államává vált. Anglia ekkor még nem üzent hadat -amitől Teleki tartott-, de a diplomáciai kapcsolatokat, ugyanúgy, mint a Szovjetunió, megszakította Magyarországgal. Reálpolitikai megfontolások, a geopolitikai helyzet és az 1920-ban elcsatolt területek visszaszerzésének vágya egyre inkább a német törekvések mellé állította az országot.
1941 tavaszán a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Szovjetunió is részt vett, a letartóztatott Rákosi és társai a Szovjetunióba távozhattak, cserében az 1848/49-es szabadságharc zászlói visszatértek orosz földrôl.
A Szovjetunió ellen 1941. jún. 22-én indított német támadás nem számolt Magyarország részvételével. A szlovák és román csatlakozás után 1941. jún. 26-án bombatámadás érte Kassa, Munkács és Rahó városát. Ma is vitatott tény, kik voltak az agresszorok; szovjet, szlovák, illetve román gépek jönnek számításba. Szovjet vadászgépek vonatot is támadtak. A bombatípus miatt ma már a német gépek szinte teljes bizonyossággal kizárhatók.
Mivel a szovjet háború is német sikerekkel indult, a hadbalépésnek jelentôs bázisa volt. A szomszédainkhoz hasonlóan részt kellett vennünk e „néhány hónapos diadalmenetben”. Június 27-én Bárdossy miniszterelnök bejelentette a hadiállapotot a Szovjetunióval, és júl. 1-jén 45000 magyar katona át is lépte a határt. A hadba lépésnek az is az oka volt, hogy Horthy félt az I. és II. bécsi döntés revíziójától, az így megkapott területek visszavételétôl.
1941. dec. 7-én Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, dec. 12-én Bárdossy hadat üzent az Egyesült Államoknak. A magyarok lényegesen kisebb erôket vetettek be, mint Románia. Antonescu marsall panaszkodott is Hitlernek a magyarok passzív részvétele miatt. Némi -ideiglenes- lengyel-magyar határmódosítás is történt, s a Gyorshadtest megkezdte elôrenyomulását. Belpolitikai intézkedések: a katonai bíráskodás kiterjesztése, a munkaszolgálatos alakulatok szervezése és a III. zsidótörvény meghozatala (aug. 8.). A mérsékelten növekvô életszínvonal zuhanni kezdett, jegyrendszert vezettek be.
A kibontakozó háborúellenes népfrontmozgalom megélénkülésének jele az 1941. október 6-i megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél, november 1-jén Kossuth és Táncsis sírjánál, s a Népszava karácsonyi száma. 1942 februárjában megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság, március 15-én a Petôfi-szobornál jelentôs háborúellenes tüntetés volt.
Ugyanakkor a németek fokozottabb aktivitást követeltek a honvédségtôl. 1942 januárjában Budapestre látogatott Ribbentrop német külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel tábornagy, akik kötelezettséget vállaltattak Bárdossyval, hogy a magyar kormány egy hadsereget küld a keleti frontra. Áprilisban megkezdôdött a mintegy 200 ezer katona és 50 ezer munkaszolgálatos kiszállítása a Don partjára.
A moszkvai csata és Horthy személyes fellépése Bárdossy ellen, a délvidéki vérengzés a kormányfô lemondásához vezetett.
A Kállay-kormány (márc. 9-én alakult) a Gyorshadtest visszavonása után az orosz frontra vezényli a II. magyar hadsereget, amely részben megszálló feladatokat is ellátva, eléri a Don vonalát. E frontszakaszt igen hosszan, mélységben alig tagolt védelemmel kell biztosítania. Kállay, miközben a németek követelését teljesíti, megpróbálja a háborúból való kiugrást is elôkészíteni, és a szövetségesekkel kapcsolatot teremteni (hintapolitika). 1942. augusztus 20-án Horthy István kormányzóhelyettes az orosz fronton hôsi halált hal. Sokan a németek kezét vélik a dologban.
A belpolitikában a kormány mind a jobb-, mind a baloldal ellen fellépett. A németeknek történt szállítás miatt megkezdôdött az infláció. 1943 január 12-tôl február 9.-ig a II. magyar hadsereg nem tudta feltartóztatni az óriási szovjet páncélos túlerôt és felmorzsolódott. A sztálingrádi csata jelentôségét a magyar politikai vezetés is felismerte. Svájc, Törökország és a Vatikán a színhelye a titkos tárgyalásoknak; szeptemberben titkos fegyverszüneti szerzôdést is kötöttek.
Az antifasiszta koalíció az ellene harcoló államokkal szemben a feltétel nélküli megadás elvét szögezte le, Magyarországot pedig szovjet érdekszférának tekintette.
Németország számára döntôen fontos volt Magyarország a Balkán miatt is. Ezért Horthy és Hitler tárgyalásai után megkezdôdött a német megszállás (márc. 19). Horthy a helyén maradt, így Románia nem vett részt a megszállásban. A miniszterelnök (német követelésre) Sztójay Döme lett (márc. 22.). Március 28-án feloszlatták a balodalinak nevezhetô pártokat (SZDP, FKGP, Magyar Parasztszövetség), de a függetlenség több formális jegyét meghagyták.
A szövetséges hatalmak nem megszállt, hanem német csatlós államnak tekintették Magyarországot. Márc. 29-én kormányrendelet született a sárga csillag kötelezô viselésérôl. Fokozódott a terror, a gazdasági kiszolgálás, és megkezdôdött a ápr. 26-i rendelet értelmében a vidéki zsidóság elhurcolása a munka- és megsemmisítô táborokba (deportálás).
1944. májusában megalakult a Magyar Front. A Komintern feloszlása után a kommunisták Békepárt néven szervezkedtek.
A pápa, az USA elnöke, az angol és a svéd király tiltakozása, s nem utolsósorban a nyugati hadszíntér eseményei miatt Horthy leállíttatta a zsidóság deportálását.
Románia átállása, majd hadüzenete (aug. 23.-25.) új helyzetet teremtett. Lakatos Géza tábornok kormánya (aug. 29-én alakult) nem tudta megoldani a háborúból való kilépést, a nyilasok a hatalom megragadása érdekében szervezkedtek. Horthy fegyverszüneti delegációja Moszkvában kemény elôzetes feltételeket kapott, több követelés között az 1937-es határokat kellett elfogadniuk. Október 11-én, amikor a szovjetek már Szegedet is elfoglalták, aláírták Moszkvában az elôzetes fegyverszüneti megállapodást. Horthy október 15-i rádiószózata elôkészítetlen s így sikertelen volt. Néhány órás zűrzavar után a nyilas érzelmű tisztek megakadályozták a végrehajtást. Otto von Skorzen (43. szept. 12. - Mussolini kiszabadítása) elrabolta ifj. Horthy Miklóst. A megzsarolt kormányzó visszavonta a kiáltványát, lemondott, és kinevezte Szálasit miniszterelnöknek (okt. 16.).
A „nemzetvezetô” totális mozgósítással, a német érdekek feltétel nélküli kiszolgálásával fôhadszíntérré tette Magyarországot. A nyilas vérengzés a dunántúli megyékben dühöngött legtovább, az ellenállást véresen megtorolta az okt. 23-án létrejött „Számonkérő Szék”. 1944. dec. 4-én Szálasi látogatást tett Hitlernél. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát letartóztatták, a budapesti zsidóság is hatalmas veszteségeket szenvedett. Az anyagi javakat Németországba igyekeztek „menteni”. Az ország keleti részén a felszabadító szovjetek, a nyugati területen a németek fosztogattak. Debrecenben dec. 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, dec. 22-én megalakult az Ideiglenes Kormány és dec. 28-án hadat üzent Németországnak. 1945. jan. 20-án Moszkvában aláírták a fegyverszünetet. A karácsonykor körbezárt Budapestbôl febr. 11-én Hidegkút felé kitörést kíséreltek meg a Várból, de az emberek többségét elfogták.
A Vörös Hadsereg 1945. február 13-án elfoglalta Budapestet, majd április elején kiűzte a német és nyilas erôk maradványait. A szovjetek mellett román, jugoszláv, bolgár és szlovák erôk is harcoltak, és magyar antifasiszta egységek is részt vettek a németek elleni küzdelemben. 1945. márc. 6-án Dunántúlon a Wehrmacht utolsó offenzívája kifulladt. Április 12-én a magyarországi hadműveletek befejezôdtek (Pinkamindszent).