i.e. 4000.: Észak-amerikai vadászok. A vándorló élelmet kereső nomádok vadéásznak,növenyeket gyűjtögetnek. Pattintott kő dárdát és nyílhegyet használnak.Azt is tudják mire jó a tűz.
i.e. 3000-2500.: Növénytermesztők Dél-Amerikában.Dél- és közép-amerikai indiánok elkezdik a növények,köztük a bab és a kukorica termesztését. Állatokat is tenyésztenek. Kezdenek letelepedni, városokat és falvakat építeni.
i.e. 2000-1000.: A közép amerikai maják falvakban kezdenek élni.
i.e. 1200 körül.: Az első ismert amerikai civilizáció. Az olmék indiánok a Mexikói-öböl partján élnek. Tudnak írni, számolni, templomokat építenek és óriási kőszombrokat faragnak.
i.e. 500-i. sz. 250.: Benszülött vadászok húsukért és bőrükért csapdába ejtik a bölényeket.
i.e. 500-200.: Az Adena-kultúra földművesei a mai Ohio környékén kőhalmokat emelnek halottaiknak.
i.e. 300-i sz. 600.: A dél-mexikói Monte Alban tájékán élő zapotec törzsek ékszereket készítenek és az Esőistent imádják.
i.e. 200.: A maja törzsek megjelennek Közép-Amerika őserdeiben.
i.e. 100 körül.: Észak-Amerika földművelői a dél-nyugat népei földművelésből élnek.
200-600.: A mocsika indiánok Peruban vályogtöltéseket, csatornákat, fazekasmunkákat és szobrokat készítenek.
300-600.: Az istenek városa. Mexikóban virágzik a hatalmas városállam, Teotihuacán. A lenyűgöző piramisváros területe 25 négyzetkilométer, templomainak száma 23. Népe Quetzalcoatl-t, a tollaskígyó-istent imádja. A környező földeken kukorica, bab és sütőtök terem.
300-500.: Észak-Amerika nagy halmai. A Hopewell indiánok elfoglalják az Adena-kultűra népének földjeit. Óriási, állatformájú halmokat emelnek.
300-600.: A maják aranykora. A közép-amerikai maják kunyhókban laknak, nagy területeken gazdálkodnak. Vallási központokat építenek nagy templomaik számára. Esőistent imádják, áldoznak neki, néha embert is. Papjaik tanulmányozzák a napot, a holdat, a csillagokat, képzírást használnak, és jártasak a matematikáan. Rituális labdajátékokat játszanak: csípő- és alkar- csontokkal ütik a labdát.
500-1200.: A hohokam indiánok. Észak-Amerika délnyugati részén élnek. Nagy öntözőcsatornákat és színes korsókat készítenek.
900-980.: A tolték harcosok megszállják a maja központokat, köztük Chichén Itzát a Mexico völgyében. Tulát teszik meg fővárosukká.
900.: A maják elhagyják régi központjaikat és a Yucatán-félszigetre költöznek.
990 körül.: Felépül Észak-Amerika első városa a mai St.Louis közelében. A neve Cahokia: 40 000 lakója van.
1000 körül.: Az Észak-Amerikai indiánok földet művelnek, sokan egybeépített, akár 800 szobás lakóhelyeken, pueblóban élnek.
1100.: Sinchi Roca lesz az inkák első királya.
1200-as évek.: Az arany népe. Az inkák szép szobrokat és ékszereket készítenek. 1400 után fővárosukból, a mai Cuzcoból hatalmas dél-amerikai aranykitermelőhelyet irányítanak.
1300 körül.: Az aztékok. A mexicoi indiánok 1325-ben telepedtek le Tenochtitlában, és nagy hatalomra tesznek szert. A napot imádják, és a vallási szertartásaikon tömeges emberáldozatot mutatnak be.
1400 körül.: Észak-Amerika lakossága 1 milló fő körül mozog.
1492.: Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát.
Kolumbusz Kristóf
1493.: Kolumbusz Kristóf. Kolumbusz expedícióját követően a spanyolok létrehozzák elsőtelepülésüket Hispanolia szigetén.
1507.: Az európaiak Amerkának nevezik el az Újvilágot az itáliai utazó Amerigo Vespucci után, aki sokat írt ottani felfedezéseiről.
1519-1521.: Mexikó. A spanyol konkvisztádor (hódító), Hernando Cortez mindössze 550 főnyi seregével az aztékok földjére indul. Alig két év alatt az egész birodalom a kezébe kerül.
Hernando Cortez
1542.: V. Károly. spanyol király törvényben tiltja meg a rabszolgaságot a dél-amerikai kolóniákon.
V. Károly
1537-1600.: Dél-Amerika. A spanyolok és portugálok több helyütt kolóniákat alapítanak Dél-Amerikában.
1534.: Az európaiak közül a franciák Jacqes Cartier vezetésével elsőnek érik el Kanadát.
Jacqes Cartier
1532-1572.: Peru. egy másik konkvisztádor, Francisco Pizzaro Peruba ér. Ágyúikkal és lovaikkal a spanyolok könnyedén legyőzik az inkákat. Rengeteg kincet rabolnak, a népet ezüstbányákban dolgoztatják, ahol sokuk elpusztul. Az utolsó inka uralkodót, Tupac Amarut 1572-ben fogságba ejtik.
Francisco Pizzaro
1577.: Észak-Amerika. Az angol kormány engedélyezi Humphrey Gilbertnek, hogy települést hozzon létre Észak-Amerikában. Új-Fundlandon alapítja meg az első angol kolóniát 1583-ban.
1579.: Francis Drake, a hajós és kalandor Föld körüll hajóútja során bejelenti Anglia igényét Új-Albionra (Kalifornia).
1584.: Az angol Walter Raleigh kolóniát alapí Virginiában.
1619.: Először visznek rabszolgolgákat Nyugat-Afrikából Virginiába.
1620.: A "zarándok atyák". 102 férfi, asszony és gyermek, akik szabad új életre vágynak, s hogy úgy imádhassák Istent, ahogy ők akarják, elindulnak Angliából a Mayflower nevű hajón. Viszontagságos utazás után a massachusettsi Plymouth Rockban szállnak partra, és kolóniát alapítanak.
1600-as évek.: Észak-amerikai települések. Utazók és kereskedők gyarmatosítják Észak-Amerika és Kanada száos részét. Az angolok 1607 és 1732 között tizenhárom gyarmatot alapítanak a keleti parton.
A 13 kolónia zászlaja
Virginia,Massachusetts,Maryland,Rhode Island,Connecticut,New York,New Jersey,Észak-Karolina,Dél-Karolina,New-Hampshire,Pennsylvania,Delaware,Georgia
1683.: A kvéker felekezet kezdetei. Az angol William Penn megalapítja Pennsylvaniát és az ottani kvéker települést.
1692.: A salemi boszorkányperek Új-Angliában. Sokakat vádolnak boszorkánysággal. Tizenkilenc embert kivégeznek, 150-et bebörtönöznek.
A salemi boszorkányper
1732.: Megalapítják Georgiát, az utolsó, tizenharmadik gyarmatot.
1759.: Wolfe tábornok a brit hadsereg élén elfoglalja Quebecet a frandiáktól, de a csatában elesik.
1763.: Pontiac törzsfőnök Ottawából négy törzs britellenes felkelésének az élére áll. Bár veszít, a britek is súlyos veszteségeket szenvednek és béketárgyalásokra kényszerülnek.
1767.: A bostoni mészárlás. Az amerikaiak egyre elégedetlenebbek, mivel a britek nagy adókat követelnek, a kormányzásba viszont nem engednek beleszólást. Brit katonák a tiltakozók közé lőnek és ötöt megölnek.
1773.: A bostoni teadélután. Ezer bostoni telepes tiltakozó akciót szervez a teabehozatalra kivetett brit vám miatt. Indiánnak öltözve felszállnak a brit hajókra és többszáz ládányi teát vetnek a tengerbe. Ezzel kezdődik meg a kormányzás reformjáért folytatott küzdelem.
Bostoni teadélután
1775-1783.: Az amerikai függetlenségi háború. Az amerikaiak hadat üzennek Angliának és harcba szállnak a függetlenségért. George Washington vezetésével 1775-ben Lexingtonnál és Concordnál legyőzik a briteket, de ugyanebben az évben a Bunker Hill-i csatában ők szenvednek vereséget.
1776.: Függetlenségi Nyilatkozat. Július 4-én a 13 amerikai kolónia Philadelphiában aláírja a Thomas Jefferson által írt szöveget.
Függetlenségi nyilatkozat
1778-1779.: A franciák, a hollandok és a spanyolok a gyarmatok oldalán beszállnak a brittek elleni háborúba. A brit csapatok 1781-ben Yorkfownban leteszik a fegyvert.
1783.: A párizsi békében Anglia elismeri a 13 észak-amerikai kolónia függetlenségét.
1783.: Penni felkelés. Tugac Amarut, aki az utolsó inka kirány után neveztek el, a spanyolok elleni felkelés során legyőzik és kivégzik.
1789-ben.: George Washingtont választják az Amerikai Egyesült Államok első elnökének.
George Washington
1791.: A "Kanada törvény" Kanadát angol és frangia nyelvű területekre osztja.
1791.: Toussaint l'Ouverture vezetésével Haitin rabszolgafelkelés tör ki.
Toussaint L' Ouverture
1803.: A nagy földvásárlás. Az Egyesült Államok területe megnő, amikor 15 millió dollárért megveszik Louisianát a franciáktól.
1783-1830.: Simon Bolivar. A francia és az amerikai forradalom, valamint L'Ouverture rabszolgafelkelése hatására Simon Bolivar, a dél-amerikaiak függetlenségi harcának élére áll. Arra kényszeríti a spanyolokat, hogy feladják Kolumbiát, Venezuelát és Perut. Róla nevezik el Boliviát.
Simón Bolivar
1846-1848.: Mexikó elveszti a háborút az USA ellen, és 15 millió dollárért lemond Kaliforniáról, New Mexicóról, Utahról és Coloradóról.
1848.: A kaliforniai aranyláz. A gyors meggazdagodás reményében rengeteg ember igyekszik Kaliforniába, miután néhány patakmederben aranyat találtak.
1830-1900.: Az Egyesült Államok növekedése folytatódik. Milliószám érkeznek a bevándorlók Európából. A pionírok a megművelhető föld nyomában nyugatra indulnak, és erőszakkal elveszik az őslakók vadászterületeit. Sokéves kíméletlen harc után az indiánok 1890-ben Wounded Knee-nél utolsó csatájukat is elvesztik és rezervátumokba terelik őket. A városkák metropolisokká nőnek és felépül az első felhőkarcoló Chicagóban.
1861-1865.: Az észak-amerikai polgárháború. Tizenegy déli állam, ahol többezer fekete rabszolga dolgozik, létrehozza az északtól független Amerikai Államok konföderációját. Az északi államok harcba szállnak az Egyesült Államok egységéért, Észak győzelme a rabszolgaság végét is jelenti. 1865-ben Abraham Lincoln elnököt egy színházban meggyilkolják.
1906.: San Franciscot heves földrengés rázza meg. Az anyagikár 400 millió dollár.
1911-1921.: Mexikó. Diaz diktátor megbuktatása után tíz évig dúl a pologárháború.
1914.: A Panama-csatorna. Megépül a nyolcvankét kilóméteres átjáró, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal.
1917.: Az Egyesült Államok belép az I. világháborúba. Egymillió amerikai katona harcol a szövetségesek oldalán. Amerika először vesz részt európai konfliktusban.
1920-1933.: A szesztilalom. Tilos szeszesitalok gyártása és árusítása. Gengszterfőnökök sora - köztük Al Capone gazdagodik meg az illegális alkoholkereskedelemben. A nyagvárosokban megvesztegetik a rendőrséget is.
1929-1932.: A nagy gazdasági válság. Az európai gazdaság elbizonytalanodása után a New York-i tőzsdén hirtelen lezuhannak az árak. Ez a nevezetes Wall Street-i tőzsdekrach. Bankok és vállalkozások tömege megy tönkre. 1932-re 12 millió amerikai marad munka nélkül.
1932.: Franklin D. Roosevelt lesz az Egyesült Államok elnöke. Politikája a New Deal, melynek lényege: az állam hatalmas összegeket fektet a közmunkába, hogy segítse új munkaalkalmak megteremtését és jobb segélyprogramokat kínál a munkanélkülieknek.
Franklin D. Roosevelt
1941.: Pearl Harbour. Miután a japán légierő bombatámadást intéz az amerikai haditengerészeti bázis, Pearl Harbour ellen, az Egyesült Államok belép a II. világháborúba.
1943.: Argentína. A forradalom Juan Peront segíti hatalomra. Felesége, Evita különösen a szegények között igen népszerű.
1945.: Az Egyesült Nemzeztek Szövetsége. San Franciscóban negyvennyolc ország az alapokmány aláírásával megalapítja az ENSZ-t, melynek célja a nemzetek közti viták békés rendezése.
1955-1968.: Polgárjogi mozgalom. A négerek a déli államokban a fehérekkel azonos jogokat követelnek. Békés tiltakozó mozgalmuk élén egy baptista lelkész, Martin Luther King áll, akit 1968-ban meggyilkolnak.
1958.: Kuba. Hatévi polgárháború után a kummunista Fidel Castro lesz Kuba vezetője.
Fidel Castro
1962.: Kubai rakétaválság. A Szovjetúnió nukleáris támaszpontokat létesít Kubában. Kennedy elnök hadüzenetet helyez kilátásba, ha nem távolítják el őket. A szovjet vezető, Hruszcsov végül enged.
1963.: Kennedy amerikai elnök merénylet áldozata lesz a texasi Dallasban.
John F. Kennedy
1967.: Tiltakozások a vietnami háború ellen. Ahogyan nő a Vietnamban elesett amerikai katonák száma, úgy tüntetnek egyre többen a háború ellen.
1974.: Watergate. A republikánus Nixon elnök egy politikai botrány nyomán lemondásra kényszerül. Kiderül, hogy lehallgatókészülékeket helyezett el politikai ellenfelei irodáiban, a Watergate-épületben.
1979.: Nicaragua. Somoza elnök megdöntésével a sandinista rendszer kerül hatalomra, és azt 1990-ig meg is tartja.
1981.: A Columbia az első űrrepülő, amely megkerüli a földet. A rakétákkal szemben az űrrepülőgép sok fel- és leszállásra képes.
Columbia űrrepülőgép
1982.: Falkland-szigetek. Argentína megszálja a brit tulajdonban lévő szigeteket, de Anglia visszafoglalja.
1985.: Mexikóváros nagy részét romba dönti a földrengés. Az áldozatok száma 5000.
1980-as 1990-es évek.: Harc a kábítószerek ellen. Az amerikai kormány egyre több pénzt költ, hogy megakadályozza az illegális kábítószerkereskedelmet. |